♥(:CiCa MiNdig:)♥
CiCa MiNdIg MiNdEn KöRülMéNyEk KöZöTT:)I♥Love Cat:)
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Mivel etessük a kiscicákat?
Elválasztás, új család
Hathetes kor az elválasztás legkorábbi javasolt ideje. Ha ekkor el is választják a cicust anyjától, akkor a kisállatnak a tejtáplálásról szinte azonnal szilárd tápanyagra kell átállnia. Ez megterheli a szervezetét. Ezért az a leghelyesebb, ha az anyatej mellett már kap szilárd eleséget is a kiscica. Ezt kell folytatni az új otthonban is. A legmegfelelőbb eleségek: főtt hús (változatosan baromfi, sertés, marhahús, nem zsíros!) főtt rizzsel keverve, kb. 50-50% arányban. Ez segít a szállítás, új hely és a stressz miatt kialakult hasmenés leküzdésében is.
Folytassuk a kölyöktápot?
Ha az anyatej mellett valamilyen kölyöktápot kapott az állat, akkor az folytatható, feltéve, ha a jobb minőségű eledelek közül való. Amennyiben a kiscicus "előzményeit" nem ismerjük, akkor a főtt hús-rizs a legjobb. Párnap múlva, ha a bélsár formált, adhatunk a rizs helyett más köretet is. Főtt tészta, főzelékek, főtt, sült zöldségek, (főtt krumpli is lehet, de nem túl gyakran). A 6 hetes macska 4x étkezzen naponta. Annyit, amennyit jóízűen kb. 15 perc alatt megeszik. Akkor kell abbahagynia, amikor még szívesen enne és nem látszik a bal horpaszán, hogy kidudorodik a teli gyomra. A maradékot el kell távolítani, ha valamit nem eszik meg, következőleg is meg kell vele kínálni. Ne legyen válogatás. Állandóan eleséget előtte hagyni viszont hiba. Friss víz viszont mindig legyen az állat előtt.
Azt eszi, amit mi, csak másképp
A macska lényegében azt eheti, amit az emberek, csak húsevő volta miatt több fehérjét igényel, tehát a hús aránya eleinte 50-50% később, felnőtt korban 40% legyen az eledelben. Fűszeres ételeket ne kapjon a macska. Nyers húsok adása sem javasolt, legalább jól le kell forrázni, hogy a hőhatár kissé belül is érje. A sertéshús jól főzendő, mert csak húsevőkre veszélyes - de azokra halálos - vírusos betegséget terjeszthet.
Tejjel vagy nélküle?
A tej nem javasolt, a benne lévő tejcukor hasmenést okozhat, igaz, egyede válogatja. Szükségtelen is, hiszen az erjesztett tejtermékek egészséges macskának bátran adhatók (joghurt, kefir, aludttej). A túró sok fehérjét és kalciumot tartalmaz, a tojás főzve javasolt, mindkettő adása beleszámít az aznapi húsadagba.
Dobjuk fel a tápot!
Tápok is adhatók. Nem javaslom azonban a folyamatos tápetetést, még a legjobb márkájút sem, mert egyoldalú, élménytelen táplálást okoz, illetve idős korban a száraz táp súlyos veseproblémákat, húgyhólyagkövet idézhet elő. A házikosztos etetést viszont táppal is ki lehet egészíteni. A konzervek mellé mindig javaslok egy kiskanálnyi házikosztos köretet adni, hogy ne szokja meg az azonos ízt, és lehessen később házikosztra, vagy más márkájú konzervre átszoktatni. A tápok fajtáját is érdemes egyszer-egyszer változtatni, mert egy készítményt könnyen megszoknak, és nem hajlandók mást elfogadni.
A veszélyes dolgok felfalása
A kismacska hajlamos idegen tárgyak felvételére: ezt következetesen meg kell tiltani. Veszélyesek a cérnák, madzagok, kavicsok, kis játékok, szétrágott gumiáruk stb. Az állatnak kezdettől fogva tudnia kell, hogy mi az övé, mivel és kivel szabad játszania, meddig mehet el durvaság nélkül. A jó játék nehezen szétrágható, ha az állat lenyeli, az emészthető, vagy olyan kicsire szakadozik, hogy nem tud elzáródást okozni. Elválasztástál 3 hónapos korig 3-4x, 3-6 hónapig 3x, 6 hónapos kor felett 2x etessük cicáinkat. Az etetés mindig azonos időben legyen.
Mikor oltsuk be a kiscicát?
Az első oltást 7-8 hetes korban célszerű a kismacskáknak adni. Ez az a kor, mikor az anyától kapott passzív védelem megszűnik, és meg kell kezdeni az állat aktív immunitásának a kialakítását.
Az aktív immunitást vakcinák alkalmazása, illetve a környezetben előforduló kórokozókkal való találkozás alakítja ki. A cicák immunrendszere nincsen felkészülve a nagyvárosokban felerősödött fertőzőképességű vírusokra, baktériumokra, ezért szükséges rendszeres oltásuk.
Hogyan hatnak a vakcinák?
A vakcinákban nincsenek megbetegedést kiváltani képes kórokozók. A kialakított immunválasz mértékét ismételt oltásokkal erősíthetjük, ezért fontos az oltási program pontos betartása. A szervezet védekező rendszerének a megfelelő válaszhoz időre (körülbelül 14 napra) van szüksége, ezért nem érdemes túl gyakran oltani állatunkat. Megfelelő védettséget a vakcina csak egészséges szervezetben képes kialakítani, ezért beteg macskákat csak meggyógyulásuk után oltunk. Az esetlegesen behurcolt betegségek kiküszöbölése miatt a kis jövevény új tartási helyén csak egy bizonyos lappangási idő, 5-6 nap után kapja meg első oltását.
Kötelező a védőoltás?
A védőoltások nem kötelezőek, de az állat megbetegedését, különösen, ha lakásból kijáró cica lesz, csak több oltással előzhetjük meg. Minden kismacska potenciálisan férgesnek számít. Anyjuktól kapja el már a méhben, vagy a szoptatás során. A parazitalárvák a macska egész életére raktározódnak az izomzatban, azonban csak a bélből irthatók ki, ami elegendő is a további fertőzés átvitelének megakadályozására. A húsevők férgei között van néhány fajta, amelyeket emberek is elkaphatnak. Ettől azonban egyáltalán nem kell tartanunk, ha rendszeresen (3 havonta) féregtelenítjük háziállatunkat, mert nem lesz képes féregivarterméket üríteni, amivel tovább vinné a kórokozót.
Tartsuk be az alapvető higiénés szabályokat!
Súlyos emberi féregfertőzés csak ritka esetekben alakul ki, vagy ha durván megsértjük a személyi higiénés szabályokat az állat és ember érintkezésével kapcsolatban, esetleg ha ritka, de veszélyes féreggel kerülünk kapcsolatba. Amelyek egyébként szinte csak erdei vadállatokban fordulnak elő. Azonban ha háziállatunk gyakran jár erdőben, ott az erdei állatok ürülékével érintkezik, így hazahurcolja a súlyosabb emberi fertőzést okozó fajokat. Az erdőt, mezőt gyakran látogató húsevőket háromhavonta mindenképp rutinszerűen féregteleníteni kell.
A házi húsevők bolhái galandférget is terjeszthetnek, amelyek emberben is képesek megtelepedni. Ez eggyel több ok arra, hogy az oltások, féregtelenítések mellett a rendszeres bolhaüzérről se feledkezzünk meg. A rendszeresség függ az alkalmazott készítménytől, évszaktól és a bolhafertőzés esélyeitől. Ha a jelenleg legjobb készítményt vesszük, annak alkalmazása háromhavonta történik. Ne felejtsük el, hogy több együtt tartott állatnál a féreghajtást és bolhaűzést (parazita-mentesítést) mindig egyszerre végezzük!
Az ivartalanítás hatásai
Milyen hatásal van a macskára az ivartalanítás?
Ma már szerencsére egyre kevesebbeket kell hosszasan győzködni az ivartalanítás fontosságáról, hiszen a legtöbben elismerik ennek létjogosultságát és ésszerűségét a nemkívánatos, kóborlásra ítélt macskák szaporodásának megelőzésében. Az ivartalanítás elvégzésére magát első alkalommal elszánó gazdát leginkább két dolog aggasztja: maga a műtét és annak veszélyei, valamint az, hogy a beavatkozás milyen hatással lesz a macska viselkedésére. Attól tartanak, hogy elveszti harci kedvét és így más, nem ivartalanított macskákkal szemben hátrányos helyzetbe kerül. Ez az aggodalom nem indokolt, hiszen az ivartalanított és kasztrált macskákból álló kolóniák vizsgálata azt mutatta, hogy az ivartalanított és kasztrált egyedek nagyobb toleranciával viseltetnek a nem ivartalanított macskákkal szemben, ez utóbbiak viszont nem üldözik őket, mert nem számítanak vetélytársnak. Azon túl, hogy az ivarzással kapcsolatos viselkedés nem jelentkezik többé, az ivartalanítás alig okoz változást a nőstény macska viselkedésében. A hím kasztrálása ugyanakkor csökkenti a valószínűségét, hogy az állat fröcskölni fog, és vizeletének bűze is csökken. Kóborlási hajlama is kisebb lesz, továbbá nem verekszik más hímekkel az ivarzó nőstényért folyó harcban. További előnye, hogy a kasztrált hímek és az ivartalanított nőstények élettartama hosszabb, mint azoké a macskáké, amelyek a műtéten nem esnek át. Az ivartalanítás mindkét nem esetében annyiban érinti a macska viselkedését, hogy "lélekben" serdülők, ifjú felnőttek maradnak. Vagyis a 6-10 hónapos korukra jellemző viselkedésformák fennmaradnak. Megmarad a játékos kedv, a más macskák közelségét jól tűrő, esetenként kifejezetten élvező hangulat, a gazdához való kötődés.
Mikor műtsék meg?
Általában 6 hónapos kor az az idő, amikor erre érdemes sort keríteni. A legtöbb macska 6 hónapos kora után hamarosan ivaréretté válhat, érdemes a műtétet még ez előtt elvégeztetni. Semmi nem indokolja azt a - ma még az állatorvosok széles körében elterjedt - nézetet, hogy nőstény macska ivartalanítását csak az első alom megszületése után kell elvégeztetni. Szükségtelen, hogy a tapasztalatlan gazda vesződjön az alom felnevelésével, a kölykök új gazdáinak felkutatásával, hiszen ez a legtöbb esetben megoldhatatlan feladat. Ráadásul és éppen ezért kénytelenek lázasan és valójában indokolatlanul kérni a problémákkal amúgy is agyonterhelt állatvédő szervezetek segítségét.
Az újszülöttek
Az újszülöttek
Az anya ideje nagy részét a kicsinyeivel tölti az első napokban. Azoknak melegre és gyakori evésre van szükségük, ezért gyakran ellenőrizze a hőmérsékletüket és a jóllakottságukat. Ha az anya nem marad az ellető ládában, akkor a tulajdonosnak kell fenntartani annak a hőmérsékletét a korábban már leírt módszerek egyikével. A kezdetben 29,5-32,0 C° közötti hőmérsékletet néhány nap után fokozatosan csökkentse 26,5 C°-ra az első 7-10 nap végéig, majd 22,0 C°-ra a 4. hét végéig. Ha az alom nagy, ennél alacsonyabb hőmérséklet is elegendő lehet, mert a kiscicák összebújva melegítik egymást. Ha az anya nem érzi a kicsinyeit biztonságban vagy a láda felett túl sok a fény, akkor idegessé válhat. Ilyenkor takarással tegye a dobozt zártabbá, védettebbé és árnyékoltabbá. Ezért jó, ha a doboz eleve zárható.
Néhány állat, különösen az első ellés során sokkal idegesebb, mint a többi. Ezek megpróbálhatják elrejteni a kicsinyeiket, akár még a tulajdonos elől is. Az alom ismételt átköltöztetése veszélyt jelent a kicsinyekre, ezért az ilyen anyákat zavartalan, zárt helyen kell elhelyezni. Ha nem avatkozik időben közbe, az ilyen anyák akár meg is ölhetik a veszélyben érzett kicsinyeiket.
Az első két hét során a kiscicáknak enni és aludni kell a nap 90%-ában. Ha sírnak az etetés alatt vagy után, akkor betegek vagy nincs elég teje az anyának. Az újszülöttek különösen érzékenyek a fertőzésekre és akár 24 órán belül elpusztulhatnak. Ezért ha túl sokat sírnak, akkor azonnal forduljon állatorvoshoz. Ha elégtelen az anya teje, akkor napi 1-3 alkalommal kiegészítő etetésre lehet szükség. Ez minden ötnél nagyobb számú alom esetében eleve szükséges. Ilyenkor a kereskedelmi forgalomban kapható macska tejpótló tápszert használjon. Ezt az ajánlott adagban, 35-37.8 C°-ra felmelegítve, az alkaron tesztelve, testmelegen etesse. Ha nincs macska tejpótló, akkor kecsketejet is használhat. Ha kiegészítésként etet, akkor az ajánlott napi adag harmada-fele is elegendő, nehogy túletesse a kicsinyeket. A kiegészítő tejtáplálást addig folytassa, amíg a kicsik nem elég idősek, hogy kölyöktápot fogyasszanak. Ha az anya elpusztult, elutasítja az almot, nincsen teje vagy fertőzött, a kicsik sírnak. Ilyenkor akár az egész alom elpusztulhat 1-2 napon belül. A kicsiket mesterségesen kell felnevelni a fent leírt módon vagy próbálja meg más anyával adoptáltatni. Ha eteti őket, akkor a tejpótló tápon megadott teljes adagot etesse, 2 hetes életkor alatt 3-4 óránként, 2-4 hetes kor között pedig 6-8 óránként. Az elválasztást, vagyis a kölyöktápra való átszoktatást 3-4 hetes kor körül kezdheti meg.
Az első hetek
Az elmondottak ne ijesszenek el senkit, mert általában nagyon kevés közreavatkozásra van szükség az első hetekben. A kiscicák csukott szemmel születnek, ami csak 1-2 hetes korban nyílik ki. Ha a szemhéjak duzzanatát vagy kidomborodását észleli, akkor óvatosan nyissa fel azokat. Ehhez langyos vízzel benedvesített vattacsomóval borogassa a szemeket a felnyitás előtt. Ha a duzzanat fertőzés következménye, akkor gennyes váladék ürül a felnyitás után, amit az állatorvos utasítása szerint kezeljen. Ha a szemhéjak nem nyílnak ki 2 hetes korig, akkor is forduljon állatorvoshoz. A leghelyesebb, ha folyamatosan ellenőrzi és feljegyzi a kiscicák testtömeg-gyarapodását. Általában hetente megduplázódik a testsúlyuk. A kéthetes kiscicák már reagálnak a környezetükre és megpróbálnak felállni. Háromhetesen megpróbálnak kimászni az ellető ládából, négyhetesen pedig már járnak, szaladnak és játszanak is. 3,5-4 hetes kor között kezdje meg a kicsinyek etetését. Kezdetben tejpótlót vagy annak hiányában feles tejet adjon nekik egy lapos tányéron. Tegye ehhez a kiscicákat naponta 2-3 alkalommal, amíg maguktól el nem kezdik lefetyelni. Ehhez általában 1-3 napra van szükség. Ezt követően konzerv cicatápot keverjen hozzá, kezdetben hígra, később fokozatosan növelve a tápot és csökkentve tejpótlót, amíg 4-6 hetes korukra rá nem szoknak a konzervtápokra. A száraz tápok etetését csak ez után kezdje el.
A tejláz (eklampszia)
Tejláz akkor lép fel, ha az anya kalcium tartaléka a kritikus érték alá csökken az erős tejtermelés következtében. Ez általában a választás előtt, a kicsinyek 3-5 hetes korában következik be és leginkább a nagy almot nevelő macskákat érinti. Ilyenkor az anya izomgörcsöket mutat, a lábai merevek, a mozgása görcsös és erősen zihál. Ez fél-egy órán belül akár elhulláshoz is vezethet, ezért azonnal forduljon állatorvoshoz.
A kiscicák kezelései
A kiscicák gyakran bélférgesek. Ilyenkor visszamaradhatnak a fejlődésben, tartósan puha, esetleg véres az ürülékük, csökken az étvágyuk, gázossá, dobszerűen feszessé válik a hasuk, csomókban hullhat a szőrük és akár csökkenhet a testtömegük is. Egyes bélférgeket az anyjuktól kapnak el, másokat pedig a macskák a bélsarukkal vagy a bolhák terjesztenek. Ezek a bélférgek nagyon ritkán észlelhetőek a cicák ürülékében, de 3 hetes kor után bélsárvizsgálattal az állatorvos kimutathatja a petéiket. A gyógykezelés annak függvénye, hogy milyen parazitáról van szó. Óvakodjon a szabad kereskedelmi forgalomban kapható ?féreghajtó hatású? készítményektől, mert azok általában nagyon megbízhatatlanok. A féregtelenítést leghelyesebb minden kiscicánál 3 hetes életkorban elkezdeni, majd 2-3 hetente ismételni.
Bolhásság minden életkorban előfordulhat. Fiatal macskákra csak nagyon kevés hatékony és eléggé biztonságos bolhairtó készítmény kapható. Ezek kiválasztásához és a kezelés megtervezéséhez forduljon állatorvoshoz. A macska legtöbb parazitája az embert is megfertőzheti, ezért rendszeres védekezés ajánlott. Ha nem szakember által ajánlott készítményt használ, akkor legyen nagyon óvatos, mert sok közöttük a hatástalan, mások pedig, különösen a kutyák számára gyártottak, mérgezőek is.
A kiscicák anyai (az anya szervezete által termelt) ellenanyagokat kapnak a születésük előtt és az azt követő első napokban. Ezek többsége a méhlepényen át kerül a kiscicák keringésébe, más részük pedig az ellés után 1-3 napig az anyatejjel (föcstej). Ezek az anyai ellenanyagok aztán megvédik a kiscicákat a környezetben előforduló és az anyamacska által megismert (átvészelt) kórokozóktól. Ezért ajánlott emlékeztető oltást adni a tenyészállatoknak a pároztatást megelőzően. Az anyai ellenanyagok mennyisége fokozatosan csökken a cicák szervezetében és néhány hét után fogékonnyá válnak a fertőzésekre. Ezért 6 és 8 hetes életkor között tanácsos megkezdeni a védőoltásukat. Minden cicát ajánlott pánleukopénia és légzőszervi betegségek (herpesz- és kalicivírus) ellen beoltatni. A kijáró macskákat veszettség és leukémia ellen is oltassa be. Erről az első látogatások során az állatorvossal konzultáljon.
Ha a cicák beteg, legyengült anyától származnak, nem szophatnak az első 1-3 napban, nem elegendő az anya teje, alacsony hőmérsékleten nevelkednek vagy megbetegednek, akkor kevesebb anyai ellenanyag jut a szervezetükbe és/vagy gyorsabb annak a kiürülése. Ilyenkor, ha fertőzött környezetbe kerülhetnek, akár 2-4 hetes korban is megkezdhető a védőoltásuk. Ezek olyan különleges esetek, amiről állatorvossal kell konzultálni.
Az első oltást 7-8 hetes korban célszerű a kismacskáknak adni. Ez az a kor, mikor az anyától kapott passzív védelem megszűnik, és meg kell kezdeni az állat aktív immunitásának a kialakítását.
Az aktív immunitást vakcinák alkalmazása, illetve a környezetben előforduló kórokozókkal való találkozás alakítja ki. A cicák immunrendszere nincsen felkészülve a nagyvárosokban felerősödött fertőzőképességű vírusokra, baktériumokra, ezért szükséges rendszeres oltásuk.
Hogyan hatnak a vakcinák?
A vakcinákban nincsenek megbetegedést kiváltani képes kórokozók. A kialakított immunválasz mértékét ismételt oltásokkal erősíthetjük, ezért fontos az oltási program pontos betartása. A szervezet védekező rendszerének a megfelelő válaszhoz időre (körülbelül 14 napra) van szüksége, ezért nem érdemes túl gyakran oltani állatunkat. Megfelelő védettséget a vakcina csak egészséges szervezetben képes kialakítani, ezért beteg macskákat csak meggyógyulásuk után oltunk. Az esetlegesen behurcolt betegségek kiküszöbölése miatt a kis jövevény új tartási helyén csak egy bizonyos lappangási idő, 5-6 nap után kapja meg első oltását.
Kötelező a védőoltás?
A védőoltások nem kötelezőek, de az állat megbetegedését, különösen, ha lakásból kijáró cica lesz, csak több oltással előzhetjük meg. Minden kismacska potenciálisan férgesnek számít. Anyjuktól kapja el már a méhben, vagy a szoptatás során. A parazitalárvák a macska egész életére raktározódnak az izomzatban, azonban csak a bélből irthatók ki, ami elegendő is a további fertőzés átvitelének megakadályozására. A húsevők férgei között van néhány fajta, amelyeket emberek is elkaphatnak. Ettől azonban egyáltalán nem kell tartanunk, ha rendszeresen (3 havonta) féregtelenítjük háziállatunkat, mert nem lesz képes féregivarterméket üríteni, amivel tovább vinné a kórokozót.
Tartsuk be az alapvető higiénés szabályokat!
Súlyos emberi féregfertőzés csak ritka esetekben alakul ki, vagy ha durván megsértjük a személyi higiénés szabályokat az állat és ember érintkezésével kapcsolatban, esetleg ha ritka, de veszélyes féreggel kerülünk kapcsolatba. Amelyek egyébként szinte csak erdei vadállatokban fordulnak elő. Azonban ha háziállatunk gyakran jár erdőben, ott az erdei állatok ürülékével érintkezik, így hazahurcolja a súlyosabb emberi fertőzést okozó fajokat. Az erdőt, mezőt gyakran látogató húsevőket háromhavonta mindenképp rutinszerűen féregteleníteni kell.
A házi húsevők bolhái galandférget is terjeszthetnek, amelyek emberben is képesek megtelepedni. Ez eggyel több ok arra, hogy az oltások, féregtelenítések mellett a rendszeres bolhaüzérről se feledkezzünk meg. A rendszeresség függ az alkalmazott készítménytől, évszaktól és a bolhafertőzés esélyeitől. Ha a jelenleg legjobb készítményt vesszük, annak alkalmazása háromhavonta történik. Ne felejtsük el, hogy több együtt tartott állatnál a féreghajtást és bolhaűzést (parazita-mentesítést) mindig egyszerre végezzük!
Az ivartalanítás hatásai
Milyen hatásal van a macskára az ivartalanítás?
Ma már szerencsére egyre kevesebbeket kell hosszasan győzködni az ivartalanítás fontosságáról, hiszen a legtöbben elismerik ennek létjogosultságát és ésszerűségét a nemkívánatos, kóborlásra ítélt macskák szaporodásának megelőzésében. Az ivartalanítás elvégzésére magát első alkalommal elszánó gazdát leginkább két dolog aggasztja: maga a műtét és annak veszélyei, valamint az, hogy a beavatkozás milyen hatással lesz a macska viselkedésére. Attól tartanak, hogy elveszti harci kedvét és így más, nem ivartalanított macskákkal szemben hátrányos helyzetbe kerül. Ez az aggodalom nem indokolt, hiszen az ivartalanított és kasztrált macskákból álló kolóniák vizsgálata azt mutatta, hogy az ivartalanított és kasztrált egyedek nagyobb toleranciával viseltetnek a nem ivartalanított macskákkal szemben, ez utóbbiak viszont nem üldözik őket, mert nem számítanak vetélytársnak. Azon túl, hogy az ivarzással kapcsolatos viselkedés nem jelentkezik többé, az ivartalanítás alig okoz változást a nőstény macska viselkedésében. A hím kasztrálása ugyanakkor csökkenti a valószínűségét, hogy az állat fröcskölni fog, és vizeletének bűze is csökken. Kóborlási hajlama is kisebb lesz, továbbá nem verekszik más hímekkel az ivarzó nőstényért folyó harcban. További előnye, hogy a kasztrált hímek és az ivartalanított nőstények élettartama hosszabb, mint azoké a macskáké, amelyek a műtéten nem esnek át. Az ivartalanítás mindkét nem esetében annyiban érinti a macska viselkedését, hogy "lélekben" serdülők, ifjú felnőttek maradnak. Vagyis a 6-10 hónapos korukra jellemző viselkedésformák fennmaradnak. Megmarad a játékos kedv, a más macskák közelségét jól tűrő, esetenként kifejezetten élvező hangulat, a gazdához való kötődés.
Mikor műtsék meg?
Általában 6 hónapos kor az az idő, amikor erre érdemes sort keríteni. A legtöbb macska 6 hónapos kora után hamarosan ivaréretté válhat, érdemes a műtétet még ez előtt elvégeztetni. Semmi nem indokolja azt a - ma még az állatorvosok széles körében elterjedt - nézetet, hogy nőstény macska ivartalanítását csak az első alom megszületése után kell elvégeztetni. Szükségtelen, hogy a tapasztalatlan gazda vesződjön az alom felnevelésével, a kölykök új gazdáinak felkutatásával, hiszen ez a legtöbb esetben megoldhatatlan feladat. Ráadásul és éppen ezért kénytelenek lázasan és valójában indokolatlanul kérni a problémákkal amúgy is agyonterhelt állatvédő szervezetek segítségét.
Az újszülöttek
Az ivartalanítás hatásai
Milyen hatásal van a macskára az ivartalanítás?
Ma már szerencsére egyre kevesebbeket kell hosszasan győzködni az ivartalanítás fontosságáról, hiszen a legtöbben elismerik ennek létjogosultságát és ésszerűségét a nemkívánatos, kóborlásra ítélt macskák szaporodásának megelőzésében. Az ivartalanítás elvégzésére magát első alkalommal elszánó gazdát leginkább két dolog aggasztja: maga a műtét és annak veszélyei, valamint az, hogy a beavatkozás milyen hatással lesz a macska viselkedésére. Attól tartanak, hogy elveszti harci kedvét és így más, nem ivartalanított macskákkal szemben hátrányos helyzetbe kerül. Ez az aggodalom nem indokolt, hiszen az ivartalanított és kasztrált macskákból álló kolóniák vizsgálata azt mutatta, hogy az ivartalanított és kasztrált egyedek nagyobb toleranciával viseltetnek a nem ivartalanított macskákkal szemben, ez utóbbiak viszont nem üldözik őket, mert nem számítanak vetélytársnak. Azon túl, hogy az ivarzással kapcsolatos viselkedés nem jelentkezik többé, az ivartalanítás alig okoz változást a nőstény macska viselkedésében. A hím kasztrálása ugyanakkor csökkenti a valószínűségét, hogy az állat fröcskölni fog, és vizeletének bűze is csökken. Kóborlási hajlama is kisebb lesz, továbbá nem verekszik más hímekkel az ivarzó nőstényért folyó harcban. További előnye, hogy a kasztrált hímek és az ivartalanított nőstények élettartama hosszabb, mint azoké a macskáké, amelyek a műtéten nem esnek át. Az ivartalanítás mindkét nem esetében annyiban érinti a macska viselkedését, hogy "lélekben" serdülők, ifjú felnőttek maradnak. Vagyis a 6-10 hónapos korukra jellemző viselkedésformák fennmaradnak. Megmarad a játékos kedv, a más macskák közelségét jól tűrő, esetenként kifejezetten élvező hangulat, a gazdához való kötődés.
Mikor műtsék meg?
Általában 6 hónapos kor az az idő, amikor erre érdemes sort keríteni. A legtöbb macska 6 hónapos kora után hamarosan ivaréretté válhat, érdemes a műtétet még ez előtt elvégeztetni. Semmi nem indokolja azt a - ma még az állatorvosok széles körében elterjedt - nézetet, hogy nőstény macska ivartalanítását csak az első alom megszületése után kell elvégeztetni. Szükségtelen, hogy a tapasztalatlan gazda vesződjön az alom felnevelésével, a kölykök új gazdáinak felkutatásával, hiszen ez a legtöbb esetben megoldhatatlan feladat. Ráadásul és éppen ezért kénytelenek lázasan és valójában indokolatlanul kérni a problémákkal amúgy is agyonterhelt állatvédő szervezetek segítségét.
Az újszülöttek
Az újszülöttek
Az anya ideje nagy részét a kicsinyeivel tölti az első napokban. Azoknak melegre és gyakori evésre van szükségük, ezért gyakran ellenőrizze a hőmérsékletüket és a jóllakottságukat. Ha az anya nem marad az ellető ládában, akkor a tulajdonosnak kell fenntartani annak a hőmérsékletét a korábban már leírt módszerek egyikével. A kezdetben 29,5-32,0 C° közötti hőmérsékletet néhány nap után fokozatosan csökkentse 26,5 C°-ra az első 7-10 nap végéig, majd 22,0 C°-ra a 4. hét végéig. Ha az alom nagy, ennél alacsonyabb hőmérséklet is elegendő lehet, mert a kiscicák összebújva melegítik egymást. Ha az anya nem érzi a kicsinyeit biztonságban vagy a láda felett túl sok a fény, akkor idegessé válhat. Ilyenkor takarással tegye a dobozt zártabbá, védettebbé és árnyékoltabbá. Ezért jó, ha a doboz eleve zárható.
Néhány állat, különösen az első ellés során sokkal idegesebb, mint a többi. Ezek megpróbálhatják elrejteni a kicsinyeiket, akár még a tulajdonos elől is. Az alom ismételt átköltöztetése veszélyt jelent a kicsinyekre, ezért az ilyen anyákat zavartalan, zárt helyen kell elhelyezni. Ha nem avatkozik időben közbe, az ilyen anyák akár meg is ölhetik a veszélyben érzett kicsinyeiket.
Az első két hét során a kiscicáknak enni és aludni kell a nap 90%-ában. Ha sírnak az etetés alatt vagy után, akkor betegek vagy nincs elég teje az anyának. Az újszülöttek különösen érzékenyek a fertőzésekre és akár 24 órán belül elpusztulhatnak. Ezért ha túl sokat sírnak, akkor azonnal forduljon állatorvoshoz. Ha elégtelen az anya teje, akkor napi 1-3 alkalommal kiegészítő etetésre lehet szükség. Ez minden ötnél nagyobb számú alom esetében eleve szükséges. Ilyenkor a kereskedelmi forgalomban kapható macska tejpótló tápszert használjon. Ezt az ajánlott adagban, 35-37.8 C°-ra felmelegítve, az alkaron tesztelve, testmelegen etesse. Ha nincs macska tejpótló, akkor kecsketejet is használhat. Ha kiegészítésként etet, akkor az ajánlott napi adag harmada-fele is elegendő, nehogy túletesse a kicsinyeket. A kiegészítő tejtáplálást addig folytassa, amíg a kicsik nem elég idősek, hogy kölyöktápot fogyasszanak. Ha az anya elpusztult, elutasítja az almot, nincsen teje vagy fertőzött, a kicsik sírnak. Ilyenkor akár az egész alom elpusztulhat 1-2 napon belül. A kicsiket mesterségesen kell felnevelni a fent leírt módon vagy próbálja meg más anyával adoptáltatni. Ha eteti őket, akkor a tejpótló tápon megadott teljes adagot etesse, 2 hetes életkor alatt 3-4 óránként, 2-4 hetes kor között pedig 6-8 óránként. Az elválasztást, vagyis a kölyöktápra való átszoktatást 3-4 hetes kor körül kezdheti meg.
Az első hetek
Az elmondottak ne ijesszenek el senkit, mert általában nagyon kevés közreavatkozásra van szükség az első hetekben. A kiscicák csukott szemmel születnek, ami csak 1-2 hetes korban nyílik ki. Ha a szemhéjak duzzanatát vagy kidomborodását észleli, akkor óvatosan nyissa fel azokat. Ehhez langyos vízzel benedvesített vattacsomóval borogassa a szemeket a felnyitás előtt. Ha a duzzanat fertőzés következménye, akkor gennyes váladék ürül a felnyitás után, amit az állatorvos utasítása szerint kezeljen. Ha a szemhéjak nem nyílnak ki 2 hetes korig, akkor is forduljon állatorvoshoz. A leghelyesebb, ha folyamatosan ellenőrzi és feljegyzi a kiscicák testtömeg-gyarapodását. Általában hetente megduplázódik a testsúlyuk. A kéthetes kiscicák már reagálnak a környezetükre és megpróbálnak felállni. Háromhetesen megpróbálnak kimászni az ellető ládából, négyhetesen pedig már járnak, szaladnak és játszanak is. 3,5-4 hetes kor között kezdje meg a kicsinyek etetését. Kezdetben tejpótlót vagy annak hiányában feles tejet adjon nekik egy lapos tányéron. Tegye ehhez a kiscicákat naponta 2-3 alkalommal, amíg maguktól el nem kezdik lefetyelni. Ehhez általában 1-3 napra van szükség. Ezt követően konzerv cicatápot keverjen hozzá, kezdetben hígra, később fokozatosan növelve a tápot és csökkentve tejpótlót, amíg 4-6 hetes korukra rá nem szoknak a konzervtápokra. A száraz tápok etetését csak ez után kezdje el.
A tejláz (eklampszia)
Tejláz akkor lép fel, ha az anya kalcium tartaléka a kritikus érték alá csökken az erős tejtermelés következtében. Ez általában a választás előtt, a kicsinyek 3-5 hetes korában következik be és leginkább a nagy almot nevelő macskákat érinti. Ilyenkor az anya izomgörcsöket mutat, a lábai merevek, a mozgása görcsös és erősen zihál. Ez fél-egy órán belül akár elhulláshoz is vezethet, ezért azonnal forduljon állatorvoshoz.
A kiscicák kezelései
A kiscicák gyakran bélférgesek. Ilyenkor visszamaradhatnak a fejlődésben, tartósan puha, esetleg véres az ürülékük, csökken az étvágyuk, gázossá, dobszerűen feszessé válik a hasuk, csomókban hullhat a szőrük és akár csökkenhet a testtömegük is. Egyes bélférgeket az anyjuktól kapnak el, másokat pedig a macskák a bélsarukkal vagy a bolhák terjesztenek. Ezek a bélférgek nagyon ritkán észlelhetőek a cicák ürülékében, de 3 hetes kor után bélsárvizsgálattal az állatorvos kimutathatja a petéiket. A gyógykezelés annak függvénye, hogy milyen parazitáról van szó. Óvakodjon a szabad kereskedelmi forgalomban kapható ?féreghajtó hatású? készítményektől, mert azok általában nagyon megbízhatatlanok. A féregtelenítést leghelyesebb minden kiscicánál 3 hetes életkorban elkezdeni, majd 2-3 hetente ismételni.
Bolhásság minden életkorban előfordulhat. Fiatal macskákra csak nagyon kevés hatékony és eléggé biztonságos bolhairtó készítmény kapható. Ezek kiválasztásához és a kezelés megtervezéséhez forduljon állatorvoshoz. A macska legtöbb parazitája az embert is megfertőzheti, ezért rendszeres védekezés ajánlott. Ha nem szakember által ajánlott készítményt használ, akkor legyen nagyon óvatos, mert sok közöttük a hatástalan, mások pedig, különösen a kutyák számára gyártottak, mérgezőek is.
A kiscicák anyai (az anya szervezete által termelt) ellenanyagokat kapnak a születésük előtt és az azt követő első napokban. Ezek többsége a méhlepényen át kerül a kiscicák keringésébe, más részük pedig az ellés után 1-3 napig az anyatejjel (föcstej). Ezek az anyai ellenanyagok aztán megvédik a kiscicákat a környezetben előforduló és az anyamacska által megismert (átvészelt) kórokozóktól. Ezért ajánlott emlékeztető oltást adni a tenyészállatoknak a pároztatást megelőzően. Az anyai ellenanyagok mennyisége fokozatosan csökken a cicák szervezetében és néhány hét után fogékonnyá válnak a fertőzésekre. Ezért 6 és 8 hetes életkor között tanácsos megkezdeni a védőoltásukat. Minden cicát ajánlott pánleukopénia és légzőszervi betegségek (herpesz- és kalicivírus) ellen beoltatni. A kijáró macskákat veszettség és leukémia ellen is oltassa be. Erről az első látogatások során az állatorvossal konzultáljon.
Ha a cicák beteg, legyengült anyától származnak, nem szophatnak az első 1-3 napban, nem elegendő az anya teje, alacsony hőmérsékleten nevelkednek vagy megbetegednek, akkor kevesebb anyai ellenanyag jut a szervezetükbe és/vagy gyorsabb annak a kiürülése. Ilyenkor, ha fertőzött környezetbe kerülhetnek, akár 2-4 hetes korban is megkezdhető a védőoltásuk. Ezek olyan különleges esetek, amiről állatorvossal kell konzultálni.
A honlap ára 78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Weblap látogatottság számláló:
Mai: 60
Tegnapi: 98
Heti: 322
Havi: 1 211
Össz.: 532 479
Látogatottság növelés
Mai: 60
Tegnapi: 98
Heti: 322
Havi: 1 211
Össz.: 532 479
Látogatottság növelés
♥(:CiCa MiNdig:)♥ - © 2008 - 2024 - cat-cat.hupont.hu